Az önkéntesség, mint örömforrás

A múlt hétvégén rendezték meg a „72 óra kompromisszum nélkül” országos és nemzetközi önkéntes programot. A Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház ifjúsági bizottságai idén hatodszor indították útjára országos ökumenikus önkéntes ifjúsági akciójukat. A kezdeményezésen október 10. és 13. között több mint 8000 önkéntes vett részt az ország 86 településén, ahol 350 szociális, ökológiai vagy fejlesztő projektet végeztek el. Bács-Kiskun megyében 6 település, közel 300 fővel jelentkezett a programra, amivel az önkéntesek számának országos rangsorában, az első fertályában található, a 9. helyen.

Kecskeméten a Parázs Pasztorális Központ és a Kecskeméti Lelkes Ifjúsági Katolikus Közösség (röviden: KLIKK) szervezésében valósult meg a program, közel 60 résztvevővel. A pénteki megnyitón a Barátok Templomában Mák Kornél Alpolgármester Úr és Hatházi Róbert ifjúsági referens atya köszöntötte és buzdította a fiatalokat. Ezt követően a délután folyamán és az egész szombati napon különböző intézményeknél tevékenykedtek az önkéntesek. Nagy számban fogadott segítőket a Máltai Szeretetszolgálat, a Juhar utcai Integrált Közoktatási Intézmény és a Margaréta Otthon is. Itt inkább a szociális feladatok kerültek előtérbe.

Saját házuk táján is tevékenykedtek a résztvevők, így egyik kecskeméti katolikus plébánia sem úszta meg, hogy sárgatáskás ifjak lepjék el őket. Ugyanis ebben az esztendőben országosan mindenki sárga, illetve zöld kis tornazsákot kapott ajándékba szolgálataiért, ezzel is kifejezve az összetartozás erejét, hogy bármennyire is nehéz terepen tevékenykednek, még sincsenek egyedül. Természetesen ennyivel nem lehet meghálálni azt az önkéntes segítségnyújtást, amire a fiatalok vállalkoztak. Viszont az emberektől érkező rendre pozitív visszajelzések, már megfeleltek a hálálkodás legmagasabb fokának, amiben részesültek a résztvevők. „Most voltam először 72 órán, így nem volt tapasztalatom hogy is néz ez ki. Nagyon kellemeset csalódtam, ugyanis teljesen máshogy képzeltem el az egész felépítését. Bennem a legmélyebb nyomot a Juhar utcai intézetben eltöltött két és fél óra hagyta. Olyan jó érzés volt látni, hogy mekkora öröm az ott lakóknak, hogy mi ott vagyunk és velük játszunk. Én személy szerint fociztam, tűzött a nap, rendesen le is fáradtunk, de annyira látszott rajtuk hogy élvezik és örülnek. Ez egy hihetetlen jó érzés.” – osztotta meg tapasztalatát az egyik kecskeméti gimnazista fiú.

Vasárnap közös kiértékeléssel zárták a hétvégét az önkéntesek, és többekben fogalmazódott meg ez alatt, hogy milyen jó lenne, ha nem évente, hanem akár félévente lenne 72 óra.

A megyében Kiskunhalason tevékenykedtek a legtöbben. Ott a katolikus plébánia több gimnáziumot is megmozgatott, így százan önkénteskedtek a három nap folyamán. Temető-, illetve plébániakert rendezés mellett itt is volt lehetőség szociális munkákra kórházban, fogyatékossággal élők intézményében, továbbá óvodában, iskolában festés is színesítette a programot.

Kalocsán és Tiszakécskén 20, illetve 11 fővel kisebb, de annál lelkesebb csapatok kapcsolódtak be a 72 órába. Utóbbi helyszínről az egyik fiatal személyes tapasztalata szemlélteti, hogy az önkéntes munka mennyi örömet tud szerezni annak is, aki végzi: „Amikor elmentünk a Sétakertbe szemetet szedni, ott voltak a szemetelők, akik rendszeresen dobálták egy fa alá a hulladékot. Igazán meglepett, hogy amikor látták, mi felszedjük, az eldobált sörös dobozokat és szotyis zacskókat, meglepetésemre elmentek, pedig azt hittem szólni fognak.” Kunszentmiklóson 30 református fiatal vett részt a hetvenkét órán, továbbá egy nagyon örömteli esemény volt, hogy bár a program célközönsége a középiskolás korosztály, Soltvadkerten három általános iskolás osztály vállalt pénteken önkéntes munkát. Méghozzá egy második, egy harmadik és egy ötödik osztály. Ez is mutatja, hogy nem lehet elég korán kezdeni az önkéntességet.

A résztvevők már nagyon várják, hogy ismét segíthessenek környezetükben valakinek. Ezzel pedig a 72 óra el is érte célját, vagyis, hogy felhívni az ifjúság figyelmét a munka ezen formájára. Ennek következménye pedig az lehet, hogy jövőre újabb barátokat, osztálytársakat hívnak el a programra, és így növekedhet az önkénteskedők létszáma. A jövő évi 72 óra akár potenciális kampánymondata, szintén egy tiszakécskei fiatal szájából hangzott el: „Szívesen mondanám mindenkinek, hogy jót tenni jó! Aki teheti, csatlakozzon hozzánk!”

Képek itt!

ifj. Hortobágyi Tibor
a „72 óra kompromisszum nélkül” program Bács-Kiskun megyei koordinátora